Vajda János Díj 2013

2013. április 12. | Szerző | Kategória: Vajda János - díj

Találkozás a gyönyörű régésznővel

A Vörösmarty Társaság és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület közösen alapította meg a Vajda János – díjat a Költészet Napja tiszteletére és a Fejér megyében élő és alkotó költők elismerésére.

A díj idén először, majd a jövőben évente, a Költészet Napja alkalmából kerül odaítélésre, és a mindenkori Ünnepi Könyvhét székesfehérvári eseményei keretében kerül átadásra.

Idén április 11-én hirdették ki a 2013-as Szent István Emlékév keretében meghirdetett novellapályázat eredményeit a Hiemer-házban, melyre több mint harminc pályamű érkezett be.

Az első fordulóban sorrendben az alábbi költők olvasták föl versüket

 Gál Csaba Sándor

Balajthy Ferenc

Mészáros Barnabás

Saitos Lajos

Kálnay Adél

Szegedi Kovács György

Gellén Miklós Gábor

Kovács Imre Attila

Gáspár László

Fazekas Imre Pál

Káliz Sajtos József

Bartal Klári

Bobory Zoltán

 A második fordulóba jutott költők ebben a sorrendben szerepeltek

 Káliz Sajtos József

Szegedi Kovács György

Gellén Miklós Gábor

 A második forduló alapján a legtöbb szavazatot kapta, s így 2013-ban

  Vajda János-díjas:

Szegedi Kovács György

Találkozás a gyönyörű régésznővel

Először barnára égett vállát pillantom meg,
majd éjben villódzó nagy szemeit.
Apró, finom mozdulatokkal teszi
szabaddá a fejem, kipamacsolja
szemgödröm is, itt megáll. Combjára
támasztott kezekkel térdel előttem a Nő.
Elmerengve bámul egy ideig,
s izgatottan kotor, halad rajtam tovább,
kutatva körülöttem is, talán valami tárgy
ha előbukkanna, megkönnyítvén a
végkövetkeztetést: férfi, nő, hogyan, mikor,
miért pont itt, s kezdek már beleszédülni,
ahogyan bikini alsóban átugrál fölöttem
a gyönyörű régész nő,
és csak kutat, ás, csak ás, én pedig lassan
kirajzolódom,
még lábam takart, utolsó pamacsolás,
tisztogatás és már jól is festek így
a kondenzcsíkos ég alatt
a se férfi, se nő.
Itt vagyok én, kissé hiányos öltözetékben, itt,
a porral elvegyülve e jeles csont – dombormű.
Ló se, ékszer se feszít mellettem,
semmim sincs – bár míg éltem,
nem volt ennyi kukacom.
Majd hirtelen a gyönyörű régész nő
a fejem fölé guggol, s bordáim közét
kezdi tisztogatni. Négykézlábra váltva
halad tovább lefelé,
lassan ágyékom fölé hajol,
s lefújja a port…?! Azért…
érdekes volt.
A régész nő feláll, én fekve maradok;
a lét tökéletes maradványa,
ismeretlen katonája a Mindenségnek,
még várok, várok még
valakire,
aki kiemel innen erős kézzel,
aki csontjaimat megeleveníti,
s nevemen szólít.

Szikra János a zsűri nevében kiemelte, a Közép-Dunántúli Régió Székesfehérvárral az élén csak a szépirodalmi hagyományok ápolásával tudja megtartani a szellemiségét. „A több, mint harminc beérkezett pályamű összességében véve jók, de van közöttük hat-hét olyan novella, amely igazi műalkotásnak minősül. A beérkezett novellák egy részében a műfajok és a műnemek keverednek, de végül az olvasó minden esetben egy igazi mesét, történetet és katarzist kap.”- jegyezte meg Szikra János.

Forrás: szekesfehervar.hu

A hozzászólások lezárultak.