Ikarus Néptáncegyüttes

Az alábbi prezentáció letöltésével megtekintheti az Ikarus Néptáncegyüttes történetét:

IKARUS NÉPTÁNCEGYÜTTES fotótörténet


Riport a Néptáncegyüttesről:


A Néptáncegyüttes története és jellemzői:

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár immár 30 éve ad otthont az Ikarus Néptánc együttesnek.

Az intézményben 1973-ban szakköri tevékenységként indult el a néptánc képzés Kovács Józsefné irányításával.
A tánccsoport 1977-ben a szakkör tagjaira építve  alakult meg Vadányi János vezetésével, azzal a céllal , hogy összefogják Székesfehérvár és környéke táncolni szerető, hagyományőrző fiataljait. Hortobágyi Béla művészeti vezetővel 1979-ben újjászerveződött a csoport, akik 17-35 év közötti tanuló, és dolgozó fiatalok voltak. Ebben az időben Göndör Katalin és Hortobágyi István voltak, akik tánckarvezetésükkel és új koreográfiák készítésével járult hozzá az együttes folyamatos fejlődéséhez.

Ecsedi Mária 1989-ben tervezett bronzplakettje lett az együttes emblémája. A csoport irányítását 1989-ben Török Sándor vette át, aki az autentikus táncolásra fektette a főhangsúlyt. Saját koreográfiái bemutatása mellett számos elismert koreográfust is meghívott, gazdagítva ezzel az együttes repertoárját.

1992-től az együttes szakmai vezetést Gálber Attila látta el. Irányításával az Ikarus Néptánccsoport több országos díjban is részesült, ilyen volt többek között az 1993-ban, 1994-ben, és 1995-ben elért Balatonföldvári Néptáncfesztivál koreográfiai nívódíja, 1996-ban a Vasas Szakszervezetek Művészeti Nívódíja, valamint az Országos Vasas Néptáncfesztivál koreográfiai különdíja.

1981-től a Reé Géza által vezetett Kármentő zenekar, majd 1996-tól a Figurás Együttes volt a táncegyüttes zenekari kísérője.

Az együttes tagjai, azóta kicserélődtek, de a magas színvonalú művészeti tevékenység azóta is folyamatosan jellemzi munkájukat. Repertoárjuk új, eredeti koreográfiákkal bővülve, a Kárpát-medence tánchagyományait ápolja, és állítja színpadra.

Mezőségi táncok:

Az erdélyi páros táncok közül az egyik legváltozatosabban előadható tánc. A magyar, a román és a cigány nemzetiségű lakosság egymás mellet éléséből fakadó virtuóz tánc.

Rábaközi táncok:

Nyugat-Magyarország legelőször polgárosult vidékéről visszamaradt körverbunk, ugrós és csárdás.

Szatmári táncok:

Botoló, verbunk, lassú és friss csárdás.

Bagi táncok:

A palócföld tánckincseiben fellelhető karikázó, a szólóverbunk, a lassú és friss csárdás, valamint a mars.

Kalotaszegi legényes:

Közép-Erdély legvirtuózabb férfitáncai, kizárólag szóló formában előadva.

Somogyi ugrós:

Ebben a koreográfiában az ugrós tánc tréfás, látványos megjelenítése.

Jobbágytelki forgatós:

Szép régi stílusú páros forgatós tánc mellet, a verbunk és a friss szöktetős.

Nyitótánc: Palotás:

Bálok nyitására kiválóan alkalmas a paraszti hagyományokból gyökerező, de főúri eleganciával megjelenő tánc.

A mai igényekhez igazodva – a Fehérvári Huszárok Egyesületének lovasprogramjával kombinált koreográfiával – idézik a múltat, és közvetítik a jelennek.

Hazai fellépéseiken kívül sikerrel szerepelt Európa számos országában, több alkalommal egyedül képviselve hazánkat a különböző fesztiválokon.

A legutóbbi években is rendszeresen vett részt a különböző fesztiválokon pl. Székelyudvarhely, Szelyke Fesztivál, Ausztria, Dunaújvárosi Vasas Néptánc Fesztivál, Tatai Néptánc Fesztivál, Székesfehérvári Nemzetközi Néptánc Fesztivál, Balatonföldvár Fesztivál ahol  2004-ben fesztiváldíjat is nyert. Céljuk a néphagyomány ápolásán, népszerűsítésén kívül, hogy az Ikarus Néptánccsoport lendületét, összetartó közösségét fenntartsák.

A néptánc együttes művészeti vezetője: Marton János.

A tánccsoport repertoárjának folyamatos bővítését, eredeti koreográfiáit, a sokoldalú művészeti vezető biztosítja. A rendszeres próbákon szakmailag magas szintű, művészi munka folyik.

Utánpótlás tekintetében az együttes tagjai gondos, előkészítő, toborzó munkát végeznek. Hívják, és várják a néptáncot kedvelő fiatalokat, akik szívesen állnának soraikba.